Kipróbáltam (még mindig használom) egy új naptejet, azon belül is arcnaptejet, amin fel van tüntetve, hogy Kék Fény Technológiával készült... Ez a termék nem más, mint a Skeyndornak a magas faktorszámú (SPF 50) gyengéden színezett arckrémje. Nagy védelmet nyújt a magas kockázatú, érzékeny bőr esetén is. Jó hír még, hogy vízálló is. Felvitel után nem fénylik a bőr, sőt inkább matt fénye lesz!
Én csupán szérumot viszek fel a bőrömre és arra mehet is ez a naptej ezekben a nyári napokban - leginkább olyankor, amikor sok időt töltök házon kívül.
Mint már fent említettem, Blue Light Technology felirattal ellátott a tubus, gondoltam utánaolvasok mit is jelent ez. A kék sugárról kevés cikket találtam, azok is csak a szemre gyakorolt káros hatásait ecsetelték.
A Kék sugár (ez már a látható tartományban van) hatására a bőrben szabad gyökök alakulnak ki, roncsoló hatása révén felgyorsítja a bőröregedést. A Skeyndor új Blue Light Technology napteje közvetlenül blokkolja a HEV (high energy visible light) sugarakat és szélesebb spektrumban védi a bőrt a káros sugaraktól. Ezzel a technológiával lecsökkenthetjük a sötét foltok, májfoltok kialakulásának kockázatát és megvédjük bőrünket a korai öregedéstől. Ez a sugár a szemre is kártékony hatással van.
Döbbenet, hogy mennyi mindenre figyelni kell már - UVB, UVA, infravörös, kék sugár...
Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás. A szó eredete, hogy a legkisebb hullámhosszúságú, de még látható fény színe az ibolya (latinul: viola). Tehát az ennél nagyobb, ezen túli frekvenciájú rezgés (hullámhosszúságban ez alatti) az ibolyántúli sugárzás.
Az UV sugárzást szokás tovább bontani UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra.
Ezek a sugarak nagyobb hullámhosszúak (320-400 nm)
Hosszú ideig ártalmatlannak vélték az ultraibolya A-t, mára azonban kiderült, hogy alattomos módon ez a sugárzás egészen mélyre hatol, nem csupán a bőrben, hanem leginkább a szemben. Az egyre gyakrabban megjelenő szürkehályog egyik oka például egyértelműen az UV-A-sugárzás. Ez egy amolyan csendes gyilkos sugár, ugyanis áthatol a felhőkön, télen is ér minket a sugara, (ezért kell fényvédőt használni télen is), és áthatol az üvegen is, tehát sem a kocsidban, sem az otthonodban, sem az irodádban nem vagy tőle biztonságban. Egy kísérletben kiderült, hogy az irodai dolgozók körében sokkal több volt a melanómás megbetegedés, mint a szabadban dolgozók között. Ez elég meglepő volt, majd kiderült, hogy az ablak mellett dolgozók védve voltak az UVB-től az üveg által, de az UVA átmegy az üvegen is, és egész nap ki voltak téve az UVA sugárzásnak!!!
Bőrre gyakorolt hatása kettős lehet: egyrészt az ezen a tartományon érkező sugarak okozzák az "azonnali" barnulást, vagyis a pigmentekre gyakorolt hatása jelentős (és sokak által kedvelt), ugyanakkor kutatások mára azt igazolták, hogy hatására a szervezetben szabadgyökök keletkeznek és ez a sugárzás felelős a bőr "fényöregedéséért" is. A fényöregedés az a folyamat, amikor a bőr mélyebb rétegeiben visszafordíthatatlan károsodás következik be. A bőr szerkezete megváltozik, eltűnik rugalmassága, elveszíti víztartalmát és vastagsága is változik.
A szoláriumban az UVA sugárzás 12x(!) nagyobb, így nem is olyan meglepő, hogy a szoláriumba járó embereknél 2,5x nagyobb eséllyel alakul ki laphámrák, és 1,5x nagyobb valószínűséggel bazális sejtes karcinoma. Ha pedig fiatalon, tiniként mész először szoliba, 75%-kal megemelkedik a bőrrák kockázata.
Amíg az UV-B sugárzás káros hatásai napozás után az árnyékban leállnak és elindul a szervezet gyógyulása, addig az UV-A-nál a káros hatás még órákig tart, a melanin árnyékban, akár sötétben is gyártja a bőrsejt DNS-ét károsító anyagcsere termékeket. Káros hatásai csak évekkel később válnak nyilvánvalóvá, addigra azonban a bőr (sokkal előbb a természetes öregedési reakcióknál) visszafordíthatatlan módon "megvénül". Ám nemcsak esztétikai szempontok alapján veszélyes az UV-A, hiszen bizonyos esetekben csökkenti a D-vitamin-szintet is, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszik.
UVB (280-320 nm)
Legjellemzőbb tulajdonsága a kétarcúság. Az UV-B-re ugyanis valóban elengedhetetlenül szüksége van szervezetünknek, e nélkül nem képződne megfelelő mennyiségű D-vitamin. Ugyanakkor a kontrollálatlan mennyiségben érkező sugarak súlyosan roncsolják a DNS-t. Olyan mutáns folyamatokat indítanak be a bőrben, amelyek egyértelműen bőrrákhoz vezethetnek.
A szemre azonban kevésbé veszélyes, mert a szaruhártya képes elnyelni, semlegesíteni annak gyilkos hatásait. (life.hu)
Nagy általánosságban tehát az a helyzet, hogy az UV-B sugarak veszélyesebbek a bőrre, az UV-A sugarak pedig a szemre. Az UV-B sugarak ellen legegyszerűbben ruházattal (könnyű hosszúnadrág, esetleg kalap) vagy a megfelelő napkrémmel lehet védekezni. A krémeken feltüntetnek egy faktorszámot, ami jellemzően az UV-B sugárzást alapul vevő relatív szám: minél nagyobb az értéke, annál több időt lehet eltölteni a napon ahhoz, hogy egységnyi változás kialakuljon. Tehát ugyanazt a bőrpírt érjük el két óra alatt 4-es faktorú krémmel, mint fél óra alatt krém nélkül. A krém azonban csak mérsékli a sugárzás hatásait, ezért érdemes a déli órákban inkább árnyékban maradni. (index.hu)
A legjobb, ha óvatosak vagyunk! Fehér, érzékeny és rozáceás bőrűek kerüljék a leginkább a déli, égető napsugarakat, védjék magukat fokozottabban ruházattal, naptejjel! Sok folyadék, óvatosság, mértékletesség!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése